Autonómiát kérünk és nem alkotmánymódosítást!

A hamis érvek sorában, amelyekre az autonómia ellenében szokás hivatkozni van egy makacsul visszatérő előítélet. Eszerint Székelyföld területi autonómiája ellentétes lenne Románia hatályos alkotmányával. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia parlamentje elé terjesztett törvénytervezet, Székelyföld autonómia statútuma nem ellentétes az alkotmánnyal, még az első cikkellyel sem, mi több megvan az alkotmányos alapja. A statútum tizenkettedik pontja hivatkozik is erre: Székelyföld autonóm régió a jelen törvény alapján jön létre az Önkormányzati Tanács megalakulásakor, mely autonóm közigazgatási hatóságot, az Alkotmány 117. szakasza (3) bekezdésének, valamint a szerves törvénynek számító jelen Statútum előírásainak alapján, a régió szavazati jogú polgárai szabad és általános választással, titkos és közvetlen szavazással hozzák létre.

Ezek után nézzük meg, mit tartalmaz az alkotmányos előírás, amire a tervezet hivatkozik. Íme: „Autonóm közigazgatási hatóságokat szerves törvénnyel lehet létrehozni.”

Akik nem ismerik a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét, és az alkotmány idézett rendelkezését, azok az alkotmány első szakaszával érvelnek az autonómia ellen, amely kimondja: Románia egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam.

Nyilvánvaló, hogy egy autonóm közigazgatási hatóság létrehozása az alkotmány alapján nem sérti, és nem is sértheti az alkotmányt.

Ahhoz azonban, hogy az alkotmányossági ellenérvet lebontsuk, amely az alkotmány első cikkének egy hallgatólagos értelmezésére épül, meg kell vizsgálnunk egy kifejezést: nemzetállam. Áttekintve az Európai Unió tagállamainak alkotmányait, elmondható, hogy Románia az egyetlen, amely nemzetállamként határozza meg önmagát. Ennek legfontosabb következménye, hogy a nemzetállam fogalmának nincsen gyakorlatban használható, tehát a nemzetközi közösség által általánosan elfogadott meghatározása a nemzetközi jog gyakorlatában. Még a nemzetállam történelmi fogalmának szülőhazája, Franciaország is „csak” oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaság.[i]  

Ha az nyilvánvaló, hogy nem lehet megmondani azt, hogy alkotmányjogi értelemben mi egy „nemzetállam”, azt pontosan el lehet mondani viszont, hogy mi nem lehet, azaz a fogalom milyen értelmezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival. Nem elfogadható például egyetlen olyan értelmezés sem, amely a diszkrimináció-mentesség elvét sértené. Egy demokratikus ország minden állampolgárának közös hazája. Ezt az elvet Románia alkotmánya is kimondja: Románia minden állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, tekintet nélkül fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, világnézetre, politikai hovatartozásra, vagyonra, vagy társadalmi származásra. (4. cikk)

Következésképp a nemzetállami jelző – ismételten kiemelem, egyedüli Európában – azt jelenti, hogy az állami szuverenitás tulajdonosa az ország állampolgárainak közössége. Ezt az alkotmány 3. cikke is megerősíti: A nemzeti szuverenitás a román népé, amely ezt képviseleti szervein keresztül gyakorolja, amelyek szabad, időszakos és korrekt választásokon jönnek létre, valamint népszavazás útján.   

A román állampolgárok közösségéhez tartozás jogviszonyt jelent, jogi kapcsolatot az egyén és az állam között, és semmiképpen nem kulturális, vallási vagy etnikai besorolást, végképp nem a román nemzetiségű román állampolgárok közösségéhez tartozást, amint azt az alkotmány egyes cikkének imént említett, hallgatólagos értelmezése sugallja.

       Ez a megközelítés figyelhető meg Spanyolország alkotmányában: „A nemzeti szuverenitás letéteményese a spanyol nép, amelytől az államhatalom származik”[ii].

A 2. cikk viszont már az autonómiához való jogot ismeri el: „Az alkotmány, amely a spanyol nemzetnek, valamennyi spanyol közös és oszthatatlan hazájának a felbonthatatlan egységén alapul, elismeri és garantálja a nemzetet alkotó nemzetiségek és régiók önkormányzathoz való jogát és a közöttük meglevő szolidaritást.”[iii]

Katalónia autonómia statútuma katalán népről beszél, és kimondja: Katalónia önkormányzása a katalán nép történelmi jogára épül, évszázados intézményeire és a katalán jog hagyományaira. [iv]

A törvényhozó, a spanyol parlament (Cortes) nem látta alkotmányossági akadályát annak, hogy Katalónia autonómia statútumát törvénybe iktassa, mivel nincs ellentmondás aközött, hogy a nemzeti szuverenitás a spanyol népé, és aközött, hogy Katalónia önkormányzása a katalán nép történelmi jogára épül.

Székelyföld autonómiája a román állam oszthatatlanságával sem ellentétes. A nép a szuverenitást nemcsak a parlament révén gyakorolja, hanem minden képviseleti szervén keresztül,[v] márpedig Székelyföld Önkormányzati Tanácsa éppen egy ilyen képviseleti szerv.

          Következésképp az alkotmány első cikkével nem ellentétes Székelyföld autonómia-statútuma, az itt élő polgárok az autonóm régió létrejötte után is megmaradnak román állampolgároknak, a régió autonómiáját szavatoló törvény az ország egyik szerves törvénye, a regionális parlament szerepét betöltő Önkormányzati Tanács pedig az alkotmány 117. cikke alapján létrehozott autonóm közigazgatási hatósága lesz Romániának.

        Nyilván ezekből az érvekből nem következik az, hogy nem lenne hasznos egy olyan alkotmányos reform, amely nemcsak megengedő Székelyföld önkormányzását illetően, de az ország általános decentralizációjának keretén belül a spanyolhoz hasonló alkotmányos feltételeket teremtene az autonómiának.

De ha nem hoz az autonómia számára kedvező változást egy alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, Románia hatályos alkotmánya egyetlen érvet sem kínál Székelyföld önkormányzása ellen. Nem kérjük, és soha nem kértük Románia alkotmányának módosítását, még az első cikkét sem. Csak autonómiát kértünk a székelyek által lakott régiónak az alkotmány 4. cikkében kifejezett jogok intézményi és törvényi garanciájaként.

IZSÁK BALÁZS

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2013. március 24.

---

[i]   La France est une République indivisible, laïque, démocratique et sociale

[ii]  La soberanía nacional reside en el pueblo español, del que emanan los poderes del Estado

[iii]  La Constitución se fundamenta en la indisoluble unidad de la Nación española, patria común e indivisible de todos los españoles, y reconoce y garantiza el derecho a la autonomía de las nacionalidades y regiones que la integran y la solidaridad entre todas ellas

[iv]  El autogobierno de Cataluña se fundamenta también en los derechos históricos del pueblo catalán, en sus instituciones seculares y en la tradición jurídica catalana.

[v]  Ion Deleanu: Instituţii şi proceduri constituţionale în dreptul român şi în dreptul comparat, Bucureşti 2006

Európa és a nagyvilág minden magyar közösségéhez!

 Drága barátaink!

A Székely Nemzeti Tanács nevében megköszönöm, hogy március 10-én mellettünk voltatok, és egyértelművé tettétek, hogy amennyiben a hatalom tovább is fenyeget bennünket, vagy erőszakot akar tenni a közösségünkön, ti nem fogtok magunkra hagyni. A Marosvásárhelyi Postaréten összegyűlt székelyek, és Európa, valamint Észak-Amerika nagyvárosaiban velük szolidaritást vállaló székelyek, magyarok meg tudtuk közösen mutatni, hogy népünknek van ereje nemet mondani, ha Románia kormánya fel akarja számolni létezésének maradék intézményi kereteit, és továbbra is elutasítja a demokráciához oly nélkülözhetetlen párbeszédet a székelység képviselőivel. A kormányhoz benyújtott beadványunkban ismételten párbeszédet, tárgyalást kértünk. Válaszként Traian Basescu államfő bejelentette, hogy a régiósítás során szét kell választani Kovászna és Hargita megyét! Mintha csak két, kiskorú árva testvérről rendelkezne a Ceausescu rendszer gyámhatósága!  

Az államfő azt is kijelentette, Romániának nincsen olyan kötelezettsége, hogy autonóm tartományt hozzon létre. Régi hagyomány, hogy Románia előnyökért, pillanatnyi haszonért vállal valamit, majd később letagadja azt. Arra kérlek benneteket, szerte a nagyvilágban segítsetek tudatosítani, hogy Románia azért, hogy felvételt nyerjen az Európa Tanácsba, kötelezettséget vállalt a Tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, és most az államfő – akárcsak korábban Ion Iliescu – nyíltan tagadja ezt!

Kérünk benneteket, segítsetek tudatosítani a nemzetközi közvéleményben, hogy a román államfő javaslata Kovászna és Hargita megye szétválasztására, illetve a kormány javaslata a beolvasztásukra egy nagyobb régióba, egyformán ellentétesek a Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája, és a Helyi Autonómia Európai Chartája rendelkezéseivel. 

A román hatóságok azzal az ürüggyel próbálják a beadványunkat lejáratni, és a vele való érdemi foglalkozást halogatni, hogy azon nincsen sem aláírás, sem bélyegző. Emlékeztetek arra, hogy a beadvány első mondata így hangzik:

 Ma 2013. március 10.-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Nemzetgyűlések hagyományainak folytatásaként összegyűlt székelyek, valamint a velük szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösségek képviselői kinyilvánítjuk: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját!

A beadványt közfelkiáltással fogadta el harmincezer ember a televízió kamerák tucatjainak kereszttüzében. Megtörtént a legmagasabb szintű hitelesítés, a népakarat kinyilvánítása a nyilvánosság előtt!

Minden akadékoskodás, halogatás ellenére, bízunk abban, hogy a párbeszéd ideje jött el. A következőkben esélyt kell adnunk a tárgyalásoknak, és tájékoztatnunk kell a nagyvilág legszélesebb nyilvánosságát a helyzetünkről, a román kormány elé terjesztett beadványunkról. Ez a közeljövő feladata. Kérünk, kövessétek figyelemmel a Székelyfölddel kapcsolatos híreket. Számítunk a jövőben is rátok!

                                                                                                                 Izsák Balázs

                                                                                     A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2013. március 17.                                                            

"Törvényes, szabad és független nemzeti állás"

Beszéd a Székely Szabadság Napján

Emlékező és akaratnyilvánító székelyek, magyarok!

A Székely Szabadság Napja legyen a jövőben is az a nap, amikor Székelyföld lakói kinyilvánitják a szabadság iránti igényüket, s elszántságukat, hogy amit ésszel, erővel és szent akarattal önmaguk vagy eleik kivívtak, feladni nem fogják soha. A mai napon a szabadság iránti igény kinyilvánítása Székelyföld területi autonómiájának követelését jelenti. A Székely Nemzeti Tanács közel tíz éve küzd a jog és demokrácia eszközével ennek törvény általi szavatolásáért. Nem fogunk sem lemondani a célról, amelyet magunk elé kitűztünk, sem letérni az útról, amelyen elindultunk. Tanulja meg ország és világ, hogy a székelyek ereje a törhetetlen ragaszkodásban rejlik a szabadsághoz, a hűségben az elődök hagyományaihoz, az egymás iránti szolidaritásban és a szívósságban. Olyan közösségi erő ez, amely világi hatalom számára elérhetetlen erkölcsi magasságban, Csaba királyfi hadi ösvényének legendát teremtő csillagmagasában van.

A Székely Szabadság Napja legyen a jövőben is az a nap, amikor felidézik kései utódaink is Jókai Mórnak, erre a marosvásárhelyi emlékműre vésett sorait: „.. Törvényes, szabad és független nemzeti állás Intő szobra legyen honfi, e drága jel itt!”        

A „törvényes, szabad és független nemzeti állás”, itt és most ugyancsak Székelyföld területi autonómiáját jelenti. Ezér a célért békességgel tüntetni elemi jogunk. Békességgel és félelem nélkül itt Marosvásárhelyen a székelyek örök fővárosában. Hadd idézzem Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének szavait: félelemre nem lehet jövőt építeni. Az üzenet nemcsak azoknak szól, akik Marosvásárhely fekete márciusának majd negyedszázados árnyaival riogatnak, de szól többségi honfitársainknak is szerte az országban. Nem lehet Románia közigazgatási reformját úgy végrehajtani, hogy közben a magyaroktól, a székelyektól való félelem gátolja meg a tartós társadalmi békét megalapozó, ésszerű, az egész ország érdekét is szolgáló közjogi megoldást: ennek a régiónak az elismerését és államon belüli önkormányázását. Mert félelemre nem lehet jövőt építeni!  

A Székely Szabadság Napja legyen a jövőben is az a nap, amikor mi székelyek felmutatjuk a világnak: egyedül a Teremtő Istent féljük, de másnak sincs oka félni tőlünk. A jog népeként a törvény rendjével akarjuk, igényeljük a szabadságot, mert Székelyföld autonómiája nem más, mint a szabadság törvényi és intézményi garanciája.

Ki kell fejeznünk tiltakozásunkat is Románia kormányának tervezett közigazgatási átalakítása ellen. Erkölcsi kötelességünk azt kimondani, ami népünk javát, megmaradásának garanciáját jelenti, és nem azt kell keresnünk, mi a legtöbb, amit megengednek nekünk. Székelyföld ideiglenes határait a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés jelölte ki, végleges határairól pedig csakis az érintett helyi közösségek dönthetnek helyi népszavazáson.

Románia kormánya kétharmados többség birtokában vezeti az országot. Ezzel nincs is baj. Ám ebből sokan arra a téves következtetést vonják le, hogy bármit megtehet a közigazgatási átalakítás során. Ez nem így van. Kötik a nemzetközi kötelezettségvállalások, köti az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos öröksége. Ám sem a nemzetközi jog sem a közösségi jog nem védi meg azt, aki önszántából lemond azokról a jogokról, amelyek megilletik. Mi azt akarjuk, hogy a nyolc székely székből álló Székelyföld önálló közigazgatási egység legyen. Ha mi magunk állunk elő ettől eltérő elképzeléssel, akkor az önfeladást választottuk. Ma szerte a nagyvilágban szolidaritási tüntetések zajlanak Románia külképviseletei előtt. Üzenetként Románia kormányának, hogy meg tudjuk mozgatni Székelyföldért az egész világot!  

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves emlékező magyarok, székelyek.   

A tüntetetés előkészítése során, marosvásárhelyi köztisztviselőkkel tárgyalva rájöhettem arra, hogy 1990 óta történt egy lényeges változás. Ma már egy nyitott szellemű, őszinte párbeszéd román nemzetiségű, felelős beosztású emberekkel lehetséges, a szabad akaratnyilánvánításra pedig Marosvásárhelyen éppen úgy adottak a feltételek, mint Európa bármely városában. Ennek ellenére voltak és vannak olyanok, akik azt mondják nekünk: hallgassunk el. Megtehetjük. Ám ha valamilyen okból, félelemből, érdekből, engedelmességből elhallgatnánk, akkor helyettünk – Jézus szavait idézve Lukács evengéliumából – a kövek fognak kiáltani. Mert az igazságot elhallgatni, a jogos követelést elhallgattatni, sem most, sem a jövőben nem lehet. Úgy legyen!   

Válasz Dr. Dorin Florea Úrnak, Marosvásárhely Polgármesterének

Tisztelt Polgármester Úr!

Nagy érdeklődéssel olvastam a levelét, amely nekünk, a Székelyföld Autonómiájáért szervezett rendezvény szervezőinek is szól. Felfigyeltem demokratikus, párbeszédre nyitott politikusi tartására, és nyilván felfigyeltem odaadó elkötelezettségére városunk, Marosvásárhely iránt. Egyetértek Önnel, amikor azt írja: „Székelyföld, többek között, nemzetközi léptékkel is elsőrendű turisztikai térséggé válhat.” Ez a mi célunk is.  

Viszont nem tudok egyetérteni Önnel akkor, amikor az autonómia szót a szeparatizmus és a szegregáció szinonimájaként használja, és úgy tekinti, hogy ennek a térségnek az elszigetelődése lenne a következménye.

Az európai autonómiák példái azt igazolják, hogy az igazság egészen más. Dél-Tirolban például, amely széles körű területi autonómiával rendelkezik, ismeretlen a szeparatizmus, vagy elszigeteltség kifejezés, az ott élő német és olasz lakosság pedig éppen az autonómiának köszönhetően él etnikumközi harmóniában, amelynek szükségességét soha nem tagadtuk, ellenkezőleg meg akarjuk azt teremteni, tartósan és épp az autonómia intézményei révén.

Egyetértünk azzal, hogy ennek a tartománynak európai pénzalapokra van szüksége, és nem arra, hogy egy konfliktusövezet képe alakuljon ki róla. Világos, és sokan elismerik már, hogy Románia számára az európai pénzek lehívása éppen a mostani régióbeosztás miatt nehézkes, amely erőltetett, és figyelmen kívül hagyja a területi, társadalmi kohézió legfontosabb elemeit.  Az Európai Parlament és Tanács 1059/2003/EK számú, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló rendelete előírja, hogy ezeket a régiókat a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális és környezeti körülmények figyelembevételével kell létrehozni. Ennek megfelelően lett önálló NUTS 2 régió Dél-Tirol, Valle d’Aosta, Friuli-Venezia Giulia, Korzika, Szardínia, Katalónia, Baszkföld, Galícia, Frízföld, Bretagne. Románia az egyetlen Európai ország, amely figyelmen kívül hagyta ezeket a rendkívül fontos kritériumokat, és belekényszerítette a 75%-ban magyar többségű Székelyföldet egy olyan régióba, ahol székely-magyar közösség részaránya kevesebb 30%-nál. Ha ez a tartomány közigazgatási hatásköröket is kap, akkor ezzel Románia megsérti a Kisebbségi Keretegyezménybe és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájába foglalt kötelezettségeit.

Nem az autonómia és nem az autonómia igénylése gerjeszt feszültséget, hanem a korábban nemzetközi garanciákkal elismert jogok visszavonása, vagy korlátozása.

Egyetértünk Polgármester Úr, hogy Székelyföldnek békére van szüksége, nemcsak azért, hogy vonzó legyen a befektetőknek, amint Ön írja, hanem azért, mert az itt élő embereknek, családoknak, románoknak és magyaroknak csak a társadalmi béke tud normális életfeltételeket biztosítani. Önnek, mint demokrata román politikusnak és európai értelmiséginek egyet kell értenie az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével, amely 1334/2003 számú határozatával épp a területi autonómiát ajánlja, mint az etnikumközi feszültségek megelőzésének eszközét, mint a stabilitás és a kisebbség és többség közötti béke tényezőjét.  

Végül engedje meg Polgármester Úr, hogy emlékeztessem, jelenleg hárommilliónál több román állampolgár él, vagy dolgozik Spanyolországban, Olaszországban és Nyugat-Európa más államában, akiknek a hazatérése Romániába kétséges. Ők nem az autonómia vagy a székelyek elől menekültek, hanem a nyomor elől, amit Románia központosított rendszere okoz. Kérem, higgye el nekem, hogy csakis egy regionális szintű gazdaságpolitikával tudjuk értékesíteni azt a gazdasági potenciált, amely e régió társadalmának önszerveződő képességében rejlik, és ezt épp a területi autonómia intézményei révén tudjuk megtenni. Az autonómia egy olyan demokratikus megoldás lesz, amely egyformán előnyös Székelyföld minden polgára számára, románoknak, magyaroknak egyaránt.    

Mi magunk is szeretnénk Marosvásárhelyt régióközponttá tenni, Dél-Tirol fővárosának Bozennek, Bolzanonak a mintájára. Ezúton meghívom Önt, látogassunk együtt Bozenben, egy székely-román vegyes küldöttséggel, hogy közösen lássuk a helyszínen, hogyan is működik a gyakorlatban egy európai autonómia.  

Közösen, párbeszéddel és empátiával le tudjuk bontani az autonómia intézményeivel szemben táplált előítéleteket, jóhiszeműen támaszkodva az európai tapasztalatokra. 

Még egyszer köszönöm a megértését a rendezvényünkkel szemben, azt a szakmaiságot, ahogy kérésünket kezelte, hogy méltósággal és biztonságban tudjuk kifejezni e régió jövőjét illető álláspontunkat.

Őszinte nagyrabecsüléssel:

                                                                                  Izsák Balázs

                                                               A Székely Nemzeti Tanács elnöke      

Marosvásárhely  2013. március 2.