2012. július 27., péntek

Árnyékok árnyai közöttünk XIII

16. Hiányzó lapok: munkahelyi házkutatás

Kollégám, a Constantin fedőnevű informátor jelentése

Mint azt korábban megírtam, 1977 tavaszától  az Elektromaros vállalat kábelgyári részlegének kutatólaboratóriumában.dolgoztam. A vállalati szekus, Ignat Alexandru őrnagy megtette a „szükséges intézkedéseket” a megfigyelésem folytatására, ám az első, írásos kábelgyári jelentés az iratcsomómban csak 1985 májusában jelenik meg. A „Constantin” fedőnevű informátor ekkor szóban jelent Ghile Gavrila hadnagynak. Az iratcsomó tartalmaz még két, szintén általa írt jelentést, az egyiket 1986. július.30.-án, a másikat 1988. január 12.-én írta. Ezek a jelentések semmitmondóak, hacsak nem tekintjük beszédesnek a besúgó kolléga egyik megjegyzését: szerinte pszichikailag nincs valami rendben velem, mert minden összefüggés nélkül váltok témát a beszélgetések során. Valóban. A provokációkat nem hallottam meg, a legártatlanabb arccal tértem át más témára, s ha a Constantin fedőnév azt takarja, akit sejtek, akkor csak megerősíteni tudom, óvatos és távolságtartó voltam a vele folytatott beszélgetésekben.
Nyoma sincs azonban az iratcsomóban annak a munkahelyi házkutatásnak, amelyet Constantin első szóbeli és első írásos jelentése között ejtettek meg a laborban, 1986 elején.
Főnököm olvasott, tájékozott műszaki értelmiségi, aki kiváló gyakorlati érzékével, szellemes újításokkal vívott ki magának elismertséget a gyárban, kezdettől baráti módon viszonyult hozzám, de elmondhatom, hogy a többi kollégához is.
Az említett időszakban, egy napon lehívott a gyárudvarra, nyilván, hogy a lehallgató készülékek hatósugarából kikerüljünk. Elmondta, hogy megkereste a szekuritáté két tisztje, akik holnap ismét eljönnek, mert át akarják vizsgálni a laboratóriumot. Neki el kell távolítania bennünket egy órára. Azért mondja el, mert megérzése szerint ez a házkutatás nekem szól, a politikai rendőrség rám kíváncsi. Legyek felkészülve, a szekrényemet, fiókomat át fogják vizsgálni, de megkért, ne szóljak senkinek, mert nagyon nagy bajba kerülhet, ha kiderül, hogy figyelmeztetett. Nehéz helyzetbe kerültem. Egyik kolléganő férje, ismert marosvásárhelyi vállalatvezető, a két, megmaradt magyar gyárigazgatóból az egyik, akár ellene is irányulhat a vizsgálat, de olyanok is bajba kerülhetnek, akikre most nem különösebben figyelnek. Tiltott, magyarországi folyóiratok, könyvek lehettek egyik-másik kolléga íróasztalának fiókjában. 
Constantin jelentése magyarul
Rövid vívódás után döntöttem: bizalmasan továbbadom az információt, azzal, hogy más is négyszemközt adja tovább. Nyilván ez az óvatosság alig nyújtott bármi ellen is védelmet, óhatatlanul eljuthatott Constantin barátunk révén a szekuhoz is, hogy előre tudunk a "rajtaütésről". 
Másnap reggel valóban megérkezett a két civil ruhás belügyi tiszt, bevonultak főnökünk irodájába, aki ezek után - maga mögött betéve az ajtót - közölte velünk, hogy munkavédelmi eligazítást fog tartani a szomszédos épületben, a munkavédelmi részleg irodájában. Fonák helyzet volt. Mindenki tudta, hogy miről van szó, és mindenki úgy tett, mintha természetesnek tartaná az egészet. Főnökünk roppant feszült volt, azt a pár ártatlan kérdést, illetve a javaslatot, hogy maradjunk a laborban, ingerülten elhárította. Nyomott hangulatban ültünk egy órát egy kis előadóteremben, ahol a főnök hangosan felolvasott nekünk a munkavédelmi törvényből.
Amint visszatértünk a laborba persze azonnal a fiókjaimat vizsgáltam meg. A házkutatók nem törődtek a látszattal, semmi sem úgy volt, ahogy hagytam.
Tekintettel arra, hogy ennek az epizódnak sem volt nyoma az iratcsomómban, és korábban már felsorolt jelek is arra utaltak, hogy abból több oldal is hiányzik, de tudva, hogy 1991. január 7.-én a Román Hírszerző Szolgálat mikrofilmet készített az egész iratcsomóról, (édesapám iratcsomójáról ugyanezt 1978-ban megtette a Securitate), 2012 április 6-án írásban kértem a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól, hogy a jelzett mikrofilmeket is tanulmányozhassam, bízva abban, hogy ott a teljes anyagot, hiánytalanul megtalálom. Az intézmény, május harmadikán kelt válaszában, arról tájékoztatott, hogy a kiegészítő vizsgálat nem hozott eredményt, nincs más anyag, sem papíron sem mikrofilmen a CNSAS irattárában, mint amit eddig tanulmányozhattam.           
A CNSAS válaszlevele: a RHSZ által 1991. január 7.-én, az iratcsomómról készült mikrofilm nincs náluk



































Tudomásul veszem, hogy Romániában a múlt átláthatóságának megvannak a korlátai. Tudomásul veszem, de nem nyugszom bele. Meggyőződésem, hogy Romániában ma is nagyobb a volt politikai rendőrség és átmentett utódszervezetének a politikai befolyása, mint azt sokan elképzelik. A hatalmuk fenntartásának épp az állampolgárok közömbössége az egyik eszköze. Rajtunk múlik, hogy ne így legyen. Ne feledjük, ez nem pusztán a románok ügye. A magyar besúgók, és a magyar tartótisztek és közöttünk élnek, és akár feladatot teljesítenek ma is.



2012. július 15., vasárnap

Románia kormányának válaszlevele

Victor Ponta miniszterelnökhöz címzett nyílt levelünkre megjött a válasz. A Bukarestben, június 22.-én iktatott  levelet, június 26-án, Strasbourgban olvastam először, két megbeszélés közötti szünetben. Tudomásul vettem Románia kormányának írásos ígéretét: az ország közigazgatási beosztásának esetleges átalakítása során tiszteletben fogja tartani a vonatkozó nemzetközi és európai normákat, nyilván Románia kötelezettségvállalásait és az érintettek akaratát is. Alább a válaszlevél eredetije, alatta pedig a magyar fordítása olvasható. Máris továbbítottuk az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország bukaresti nagykövetségeinek, kérve őket, hogy figyeljenek a jövőben is arra, mi történik Romániában, hogyan alakul a közigazgatási reform. Terjesztjük a továbbiakban is a nagyvilágban, de az lenne a jó, ha maguk az érintettek, a székelyek és választott vezetőik figyelnének a legéberebben, úgy mintha éppen nekik címezte volna Ady Endre: "S akik még vagytok, őrzőn, árván,/ Őrzők: vigyázzatok a strázsán."


Közigazgatási- és Belügy-minisztérium                                                                 Nem titkos
A Közigazgatási Reformért Felelõs Központi Egység
Iktatószám: 2217651/U.C.R.A.P/22.06.2012

                                                                                
A Székely Nemzeti Tanácsnak
Ferencz Csaba alelnök figyelmébe

Tisztelt Alelnök úr,
     Victor Ponta miniszterelnök úrhoz intézett, a Kormány Főtitkárságának Közönségszolgálati Igazgatóságán 15D/6687/23.05.2012-es számmal iktatott, s a Közigazgatási- és Belügy-minisztérium keretében működő Közigazgatási Reformért Felelős Központi Egységhez megoldás végett továbbított levelével kapcsolatban a következőket hozzuk a tudomására:
     Az alkotmány előírásainak megfelelően az ország területi-közigazgatási szervezésének újragondolása/ módosítása (melynek módját jelenleg a 2/1968-as törvény szabályozza) csak egy sarkallatos törvény által lehetséges. Amennyiben a kormány egy törvénytervezetet, avagy egy stratégiai előkészítő dokumentumot dolgoz ki Románia területi-közigazgatási átszervezésére vonatkozóan, ezt a vonatkozó európai és nemzetközi jogi előírások, illetve a közösséggel való konzultálás elvének betartásával fogja elkészíteni, olyan szakmai tanulmányok és elemzések után, amelyek megalapozzák az új törvényes prioritásokat/irányvonalakat/előírásokat, s amelyek felmérik ezek várható hatását.

                                                          Tisztelettel,
                                                       Petru Tagorean
                                                           igazgató

2012. július 12., csütörtök

Nincs más út!


Nincs más út Székelyföld számára, mint az önrendelkezés útja. A mi feladatunk, küldetésünk ezt megjeleníteni, képviselni, és küzdeni érte, párt és ideológiai kötődések nélkül. Ezért alakult közel tíz éve a Székely Nemzeti Tanács, és ezért lep meg újra és újra, amikor a választási eredményekről faggatnak. Kétségtelen, hogy az autonómia ügye akkor áll jól, ha a székely önkormányzatok elkötelezettjei autonómiának. Hogy ebből a szempontból milyen helyzetet teremtett a helyhatósági választás, az csak a következő négy évben fog kiderülni. A Székely Nemzeti Tanács pedig megy előre. Hadd emlékeztessek arra, hogy a kétszázezernél több székely embert megmozgató autonómia népszavazás idején, szocialista kormánya volt Magyarországnak, a román hatóságok pedig a megfélemlítés változatos eszközeit alkalmazva próbáltak megállítani. Nem sikerült. Rosszabb ma a helyzet, mint akkor? Nem. De még ha az is lenne? El lehetne nyomni a szabadságvágyat, amely ott él minden székely ember szívében? Soha! Persze előfordulhat, hogy magunkra maradunk újra, s mint annyiszor a történelemben, csak a Jóistenben bízhatunk. Ám szövetségeseket keresünk, és fogunk keresni, bármilyen idők jöjjenek. Erről szólt lényegében a strasbourgi utunk is, s a rövid közlemény, - lásd lent! - amelyről remélhettük, hogy az ügyünkkel szemben nem túl barátságos sajtó sem találja túlzottan hosszúnak. Micsoda? Még hogy barátságtalan? Volt olyan lapszerkesztő, aki azon melegében fényképet is kért. Küldtünk is egyet, itt látható, a közlemény alatt.
  
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége Strasbourgban
Két napos látogatást tett Strasbourgban a Székely Nemzeti Tanács kéttagú küldöttsége, az Európa Tanács Parlameti Közgyűlésének nyári ülésszaka alkalmával. Izsák Balázs elnököt a testület külügyi szakértője és meghatalmazott kül-képviselője Dabis Attila kísérte el. A két napos látogatás során a Parlementi Közgyűlés közel húsz személyiségével tárgyaltak, a küldöttséget fogadta Wojciech Sawicki főtitkár, és Luca Volonté a néppárti csoport elnöke is.

A küldöttség tagjai megbeszélést folytattak Kovács Elvirával a kisebbségjogi albizottság elnökével, Izsák Balázs pedig félórás megbeszélésen tájékoztatta Stelian Stoiant, Románia Strasbourgi nagykövetét a Székely Nemzeti Tanács céljairól és közelebbi terveiről.

A tárgyaló partnerek tájékoztatást kaptak a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséről, maley az Európa Tanács értékeire és elveire épül, és tökéletes összhangban az Európai Unió működését szabályozó szerződésekkel az Európa Tanács dokumentumaiba foglalt előírásoknak kíván érvényt szerezni a közösségi jogban.

A tanácskozások során új partnereket szereztek az európai polgári kezdeményezéshez, a székelyek autonómia-küzdelméhez, sikerül kedvezőbb légkört és nemzetközi jogi feltételeket teremteni ahhoz, hogy Románia parlamentje végül elfogadja Székelyföld autonómia statútumát.

Sepsiszentgyörgy 2012. június 29.              

                                                                                   A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata
                                                                                      Ferencz Csaba, tájékozatatási alelnök


Hadd szóljak azonban ennek a strasbourgi útnak a részleteiről. Eseményekről, amelyek a  sajtójelentésből kimaradtak. A magyar küldöttség tagjainak segítségével, az ő előkészítő munkájuk nyomán, sikerült találkozni, és fontos megbeszéléseket folytatni az első napon - június 26-án  -  az alábbiakban felsorolt képviselőkkel: Gebhard NEGELE, liechtensteini képviselő, az ET-PKGY alelnöke, a néppárti frakció tagja, az Európai Demokrata Csoport képviselői: Christopher CHOPE, (Egyesült Királyság) konzervatív alsóházi képviselő, az ET-PKGY Emberi Jogi Bizottságának elnöke, Baroness Diana ECCLES, (Egyesült Királyság), aki szintén konzervatív alsóházi képviselő, az ET-PKGY kulturális, tudományos, oktatási és média bizottságának tagja, M. Tom Van DIJCK a frakció titkára. Kövtkezett Jordi XUCLÀ, a spanyol alsóház tagja, a katalóniai Girona választókerület képviselőjeként (a jobb-közép Convergència i Unió párt tagja), az ETPKGY Emberi Jogi Bizottságának tagja. David T.C. DAVIES (Egyesült Királyság) konzervatív alsóházi tag, a Dél-Walesi Monmouth választókerület képviselője és ott a Walesi bizottság elnöke, a Walesi Nemzetgyűlés (Cynulliad Cenedlaethol Cymru) tagja, az ETPKGY Egyenlőségi és Diszkriminációellenes bizottságának tagja. Lord Donald ANDERSON, (Egyesült Királyság), munkáspárti alsóházi képviselő, és az ETPKGY Emberi Jogi Bizottságának, valamint a Közel-keleti albizottságnak a tagja. Johannes HÜBNER - a radikális osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője, az ETPKGY Emberi Jogi Bizottságának, valamint a jogállami albizottságnak a tagja. Boriss CILEVIČS - a lett parlament (Saeima) bal-közép Concord Centre pártjának képviselője. Ramón JÁUREGUI a Baszk Szocialista Párt tagja, az ETPKGY szociális, egészségügyi és fenntartható fejlődés bizottságának tagja. 

Este, az Európa Tanács főtitkára által adott fogadáson, alkalmam volt néhány mondatot váltani, magával a főtitkárral,  Thorbjørn Jagland norvég politikussal. Én a székelyekről beszéltem neki, arról, hogy nagyra értékeljük az Európa Tanács munkáját, elfogadott dokumentumai hivatkozási alapként szolgálnak a székely törekvésekhez. Először meglepődtem azon, hogy ő válaszában küszöbön álló Magyarországi útjáról beszél,t arról hogy nincs ellentét az Európa Tanács és Magyarország között, ez a látogatás alkalmával sorra kerülő tárgyalások során is ki fog derülni. Végül megértettem, a főtitkár tökéletesen tisztában van azzal, hogy a mi érdekünk egy erős és Európa-szerte megbecsült anyaország. Megköszöntem megértő rokonszenvét, és jeleztem, továbbra is bízunk az Európa Tanácsban, és polgári kezdeményezésünkkel megpróbáljuk alapvető értékeit egy uniós jogszabályba is bevinni.      

A szerdai napon (június 27.) egyórás megbeszélést folytattunk Kovács Elvirával (a VMSZ képviselője a szerb törvényhozásban, az ETPKGY kisebbségi albizottságának elnöke), majd külön találkoztam és beszélgettem Stelian Stoian román nagykövettel, ezzel egy időben Dabis Attila Sandra Osborn, skót munkáspárti képviselővel, az ETPKGY Egyenlőségi és Diszkrimináció-ellenes Bizottságának tagjával találkozott.

Következett José Mendez Bota, portugál szocialista képviselő, az ETPKGY Egyenlőségi és Diszkrminációellenes Bizottságának alelnöke, majd rendre: Wojciech Sawicki az ETPKGY főtitkára, Tina Acketoft, az ETPKGY Egyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke, Sonia Sirtori-Milner ugyanennek a bizottságnak a titkárságvezetője, Stanislav Vassilenko, a kazahsztáni delegáció vezetője, Luca Volonté, az ETPKGY Néppárti frakciójának elnöke, és végül Pirko Mattila finn képviselőnő.

Partnereinket tájékoztattuk az SZNT törekvéseiről, beszéltünk nekik a székelyekről. Ehhez jól fogtak a saját tájékoztató anyagunk mellé a Hunineu iroda színes nyomtatványai. Erkölcsi, politikai támogatást kértünk európai polgári kezdeményezésünkhöz, és jónéhányukkal ismertettük azt a javaslatunkat is, hogy a 2013-as évet nyilvánítsák a kisebbségek és a nemzeti régiók évének (húszéves lesz jövőre az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlása, valamint tízéves a Gross jelentés alapján készült 1334/2003 számú ajánlás).

Ígéretet kaptunk Luca Volonté úrtól, a néppárti csoport vezetőjétől, hogy az őszi ülésszakon napirendre tűzi a néppárti csoport a polgári kezdeményezésünk támogatását. Fontosnak és kiemelten eredményesnek tartom a megbeszélést Jordi XUCLÀ katalán képviselővel, aki Barcelonába is meghívta a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét, hogy a székely-katalán együttműködésről tárgyaljunk. Ugyanilyen meghívás hangzott el David T.C. DAVIES walesi képviselőtől, aki Londonba hívott bennünket a walesi-székely kapcsolatépítés céljából. Mindketten méltányolták polgári kezdeményezésünket, és jó gondolatnak tartják, hogy szövetségesként együttműködjünk.

A magyar delegáció tagjai kivétel nélkül segítőkészek voltak. Nagyon sokat dolgoztak sikerünk érdekében. Braun Márton, Gaudi-Nagy Tamás, Grúber Attila, Kalmár Ferenc, Sárdi Péter, Szabó Vilmos el is kísértek bennünket a megbeszélésekre, személyes jó kapcsolataikat is bevetve azért, hogy figyelmesen és felelősséggel viszonyuljanak hozzánk. Most a mi térfelünkön a labda, mennyit tudunk értékesíteni mindabból, amit elindítottunk.

A fentiekből is látható: feladataink vannak, és mi el fogjuk azokat végezni. Bármit mondanak, vagy tesznek a barátaink vagy az ellenfeleink, bármilyen eredményt hozzanak, bármilyen szinten a választások Romániában, Magyarországon, vagy Európában, eleget fogunk tenni a feladatnak, amelyet a székelyek közössége, maga a Székely Nép ruházott reánk.

2012. július 9., hétfő

Nyílt levél Hans Heinrich Hansen Úrnak, a FUEN elnökének


Tisztelt Elnök Úr!


Nagy rokonszenvvel követjük a FUEN munkáját, és nagyra értékeljük a moszkvai kongresszusukon, a romániai magyarság jogainak védelmében elfogadott határozatot. Értékeljük, hogy támogatják az RMDSZ kezdeményezését egy európai kisebbségi keretszabályozás elfogadását célzó polgári kezdeményezés elindítására. Ugyanakkor sajnálkozva állapítjuk meg, hogy az Európai Uniónak nincsen olyan jogalkotási hatásköre, amely egy ilyen jogszabály megalkotását lehetővé tenné, a polgári kezdeményezés során viszont szigorúan csak azt lehet kérni a Bizottságtól, hogy a Szerződések végrehajtása céljából jogszabály alkotására tegyen javaslatot az Európai Parlamentnek.

Közismert, hogy negyven éve folynak próbálkozások az Unióban kötelező kisebbségvédelmi normák elfogadására, ám ez EU szerződések módosítása nélkül ez ma sem lehetséges. Ilyen értelemben nem hozott változást a Lisszaboni Szerződés sem. Mi magunk is rokonszenvezünk azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportjának (Intergroup) tagjai tesznek és bízunk abban, hogy a munkájuk előbb utóbb eredményt fog hozni.     

Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a Székely Nemzeti Tanács egy olyan polgári kezdeményezést kíván elindítani, amely, ha sikeres lesz, az Unióban élő kisebbségek tekintélyes hányadának javítana a helyzetén. Egy olyan jogszabály megalkotást fogjuk kérni, amely a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságokkal rendelkező régiókban a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit úgy szavatolná, hogy közben azok sajátosságai ne változzanak meg.

Szeretném hangsúlyozni, a javaslatunk nem ellentétes az RMDSZ elképzelésével, s amennyiben az konkrét formát ölt, és be is jegyzi a Bizottság, mi készen állunk támogatni azt és partnereinket is erre ösztönözni. 

Korábban Dél-Tirolban ebben a tárgyban folytattunk megbeszélést Dr. Martha Stockerrel, a FUEN alelnökével, Herbert Dorfmann EP képviselővel, Günther Rautz-al a bozeni Európai Akadémia Kisebbségjogi Intézetének koordinátorával és korábbi javaslatunkat e megbeszélés szellemében alakítottuk.

Kezdeményezésünkről a www.nationalregions.eu honlapon lehet többet megtudni, de itt lehet csatlakozni önkéntes támogatóinkhoz is. Jelen levelemhez csatolom az elképzelést részletező írást és egyben kérem önöket, tanulmányozzák a javaslatunkat, tegyék meg az észrevételeiket, és támogassák a kezdeményezést.

Őszinte nagyrabecsüléssel:
                                                                                                

                                                                                                                        Izsák Balázs
                                                                                                      A Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2012. június 15.